Filmzés Budapesten: Miért a magyar város az a hely, ahol hollywoodi filmeket készítenek?
Az elmúlt évek legnagyobb amerikai bombasikerét forgatták Budapesten, köztük a 2015-ös akciókomédia „Kém” Jude Law-val és a 2016. évi rejtély-thriller „Inferno” című filmjével, melyet Tom Hanks mutat. Dan Brown „Da Vinci-kódja” folytatása 60 éves csillaga több hetet töltött a magyar fővárosban a forgatás során.
„Ez a világ egyik legszebb városa” - motyogta Hanks tartózkodása után.
Budapest visszatért a főcímekbe, amikor a szívszívő Ryan Gosling öt hónapig a városban volt, hogy az 1982-es sci-fi klasszikus „Blade Runner” című filmet nyomon kövesse. A GQ fényes amerikai férfi folyóirat januári borító története a Gosling elegáns fényképein pózol, amelyeket a város legszebb pontjain készítettek. Marketing diadal a magyar kormány számára, kivéve egy kisebb jarring jegyzetet.
Az egyik képen Goslingot, aki nem ismeri a finom politikai rivalizációt, egy szállodai ágyban lazítottuk a Magyar Nemzet újság példányával, amely a jobboldali miniszterelnök, Orban Viktor nemesisé volt. A PR zavarát gyorsan javította a TV2 kormánypárti műsorszolgáltató, amely megmutatta a képet, de elmosta a papír nevét.
„Mister Cinema”
A TV2 tulajdonosa közeli Orbán szövetségese, Andy Vajna, aki 2011 óta az állami filmművészeti biztos. Ezt gyakran nevezik „Mister Cinema” -nek, a mágnes karrierje nagy részét Hollywoodban töltötte, és számos hatalmas slágot készített, köztük a „Rambo” és „Terminátor” filmek.
Vajna egyike azoknak a mesterlövészeknek, akiknek hitte, hogy Budapest világszínvonalú film fővárosának hírnevét erősítsék, nevezetesen a korszerű Korda Studios társfinanszírozásával. Közel egy évtizeddel ezelőtt nyitották meg a hatalmas komplexumot, amely szétszórt szőlőültetvényekkel körülbelül 20 kilométerre (körülbelül 12 mérföldre) fekszik a fővárostól.
A hidegháború alatt a helyszín az ország kommunista erõinek katonai bázisa volt. Most az egyetlen konfliktus itt hamis, Európának egyik legnagyobb hangszínpadán előállított hamis.
A Mattia Damonnal rendezett „Mars” szenzációhoz a stúdió legalább 4000 tonna vörös földet hozott be, hogy Marsrá változtassa. Valójában még maga a Budapest is szerepelt a filmben, bár Pekinek álcázva. A sokoldalú város korábban más filmekben is „játszotta” Párizst, Bécset és Moszkvát.
Házi tehetségek
Az ilyen csúcstechnikai eszközök, a fiskális ösztönzők és az olcsó képzett munkaerő tette Budapestet „Európa második legnagyobb filmplatformjává London után” - mondta Daniel Kresmery, aki a Korda termelési és fejlesztési osztályát vezeti.
"És csak kapacitásunk 75% -át értük el" - tette hozzá vigyorogva.
Magyarország még 2004-ben adószabályt vezetett be, amely lehetővé teszi a filmkészítők számára költségeik akár 25% -ának megtérítését. A csábító rendszer megtérült. Ebben az évben a külföldi és a nemzeti produkciók több mint 270 millió eurót (280 millió dollárt) injektáltak Magyarországra, szemben a kormány szerint 2011-ben 105 millió euróval.
"Az ágazat a magyar bruttó hazai termék 0,15 százalékát teszi ki, ez a legmagasabb arány Európában" - mondta AFV-nek Agnes Havas, a Vajna által létrehozott Nemzeti Film Alap igazgatója.
A magyar filmiparban jelenleg mintegy 100 vállalat dolgozik, mintegy 4000 embert foglalkoztatva. De az álomgyár nemcsak nagy amerikai produkciókat generál, hanem olyan házi tehetségekkel is, mint Nemes Laszlo rendező, akinek a hűvös holokauszt dráma, a „Saul fia” elnyerte a 2016. évi Oscar-ot a legjobb külföldi film kategóriában.
Időközben Kornel Mundruczo honfitársa zsűri díjat kapott a 2014-es Cannes-i fesztiválon a „Fehér Isten” című filmjéért. "Az iparág által nyújtott szolgáltatások valóban a játék csúcsán vannak" - mondta a független filmkészítő és hozzátette, hogy "büszke" a városára, ahol nemrég fejezte be a legújabb filmjét.
